Fogadási csalás

Bundaügy: a koronatanú védője felfüggesztett börtönt kért

Ügyvédje is az alkohol- és drogfogyasztásra hivatkozott.
 
 

Fogadási csalás

Bundaügy: a koronatanú védője felfüggesztett börtönt kért

Ügyvédje is az alkohol- és drogfogyasztásra hivatkozott.
 
 
 
 

Fogadási csalás

Bundaügy: a koronatanú védője felfüggesztett börtönt kért

Ügyvédje is az alkohol- és drogfogyasztásra hivatkozott.

A negyedrendű vádlott, egyben koronatanú Horváth Gábor esetében felfüggesztett szabadságvesztést, részben pedig felmentést kért a védőügyvéd abban a labdarúgó fogadási csalási ügyben, amelynek újabb tárgyalására kedden került sor Budapesten.

A Fővárosi Törvényszéken zajló tárgyalássorozat két héttel korábbi ülésén a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében lényegében fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 22 társa ellen „gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette” miatt zajló, meglehetősen szövevényes büntetőeljárásban, vagyis az úgynevezett labdarúgó bundaügyben.

A kevés kivétel egyikét H. Gábor esete jelenti. A vádirat emlékeztet rá, hogy a hét pontban érintett negyedrendű vádlottal – a Siófok és a Diósgyőr korábbi labdarúgójával – szemben az ügy bírósági szakaszának kezdetekor felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott az ügyészség, figyelemmel a nyomozás során tett őszinte, feltáró, önmagát is terhelő, beismerő vallomására, ami nagyban segítette a bűncselekmény felderítését. A tárgyaláson kifejtett magatartására és nyilatkozataira tekintettel azonban ez a nyomatékos enyhítő körülmény nem vehető figyelembe.

A vád szerint ő tartotta a kapcsolatot a bűncselekmények megrendelőivel, passzív vesztegetői magatartása mellett jelentős szervezői feladatokat is ellátott. A vádhatóság indítványa letöltendő szabadságvesztést tartalmaz a 2-től 12 évig terjedő büntetés minimumát maghaladó, de középmértékét el nem érő időtartamra.

Keddi védőbeszédében az ügyvédje a letöltendő helyett felfüggesztett szabadságvesztést, bizonyos vádpontokban pedig felmentést kért.

Mint kifejtette: csak részben ért egyet azzal a korábbi ügyészi megfogalmazással, miszerint H. Gábornak a nyomozati szakaszban tett vallomásai hitelesek, egységesek, befolyástól mentesek lennének, és szavahihetősége kapcsán semmiféle aggály nem vetődik fel. Egyben emlékeztetett rá, hogy védence 2013 őszén közjegyző által hitelesített dokumentumban visszavonta, illetve módosította terhelő vallomásának bizonyos részeit.

Farsang Andrea úgy fogalmazott, hogy a vádlott rendszeresen „élvezeti cikkekhez nyúlt”, életvezetési problémái voltak (korábban ő maga is beismerte az alkohol- és drogfogyasztást), ezért érthető, ha zaklatott idegállapotban volt, amikor a legsúlyosabb kényszerintézkedés hatálya alatt hosszú órákon keresztül kihallgatták. Szerinte ugyanezek a körülmények indokolják a vallomásaiban lévő ellentmondásokat is, amelyeket az eljárás során nem sikerült tisztázni.

Hangsúlyozta: H. Gábort az motiválta a vallomásai megtételében, hogy szabadulni akart az előzetes letartóztatásból, illetve nem akart visszakerülni. Ugyanakkor rávilágított, hogy amennyiben védence nem beszélt volna ilyen alaposan a bundaügyről, az ügyészek aligha lettek volna képesek elkészíteni a vádiratot, bizonyára ezért volt szükségük némi nyomásgyakorlásra.

Az ügyvéd emlékeztetett rá, hogy több tanú szerint anyagi, megélhetési nehézségeik voltak a Siófok labdarúgóinak, mert több alkalommal is késve kapták meg a fizetésüket – bár ezt más tanúk cáfolták –, ez idézhette elő, hogy fogadási csalással egészítették ki a jövedelmüket.

Enyhítő körülményként sorolta fel, hogy H. Gábor büntetlen előéletű, 50 hónapja büntetőeljárás hatálya alatt áll, megbánó magatartást tanúsított, és közreműködött a bűncselekmény eredményes felderítésében.

A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi a nyolcadrendű vádlott A. Zoltánt, a Siófok és a Diósgyőr korábbi vezetőedzőjét, aki három pontban érintett. Vele kapcsolatban 10 éves letöltendő szabadságvesztés kiszabását javasolták. A korábban megszólaló védőügyvédekhez hasonlóan most Farsang Andrea is úgy érvelt, hogy a tréner esetében nem áll meg az önálló intézkedésre jogosultság.

A 2009-ben indult nyomozás eredményeként – ebben az ügyben – 12 vádpontot állított össze az ügyészség, mindegyiket egy „bundagyanús” labdarúgó-mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen – vagy segédkeztek ebben –, és ezzel megsértették a Büntető Törvénykönyv, a Munka Törvénykönyve, a Sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatának és fegyelmi szabályzatának több pontját.

A meccsekre az „aktív vesztegetők” változó nagyságrendű, 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak. A játékosok alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak a csalásban való részvételért.

A tárgyalássorozat csütörtökön további védőbeszédekkel, a jövő héten pedig a vádlottak utolsó szó jogán elmondott védekezésével folytatódik, az elsőfokú ítélet kihirdetése márciusra várható.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.